2013. február 18., hétfő

A 7. hét a mérlegen

Hát álljon itt egy újabb értékelés, ugyanis az elmúlt héttel kezdődően átpattantam a 10 km-re gyártott edzéstervre. Lássa mindenki, hogy mekkora faszagyerek vagyok.




Ami miatt örömköm

Akárki akármit mond, én büszke vagyok az elmúlt két hét fejlődésére mind távolságban, mind futással töltött időben. Függetlenül attól, hogy továbbra is csiga lassú vagyok. A futással töltött idő tovább fog - reményeim szerint - száguldani, mivel ezzel a héttel bejön az 5. edzésnap az eddigi négy mellé. A cipő kezd ráolvadni a lábamra, sőt, már a vágyölő kompressziós száramat is kezdem megszokni.
Szeretném, ha a súlyvesztésem is egy ilyen görbe mentén haladna:

Nagyon tetszett az első pár repülőfutás, amit nyomatni kellett. Nagyon jól estek a kocogás végén. Azért a lábamnak még szoknia kell az ilyesmit. Viszont az intervallos futásokat elsiettem, kirohantam a lelkem, én majom. Ezt erősen korrigálnom kell jövő héten. Ééés elsőztem hosszúfutásból, lenyomtam a saját torkomon azt a 8 kilit, és ez azt jelentette, hogy kiléptem az ajtón, loholtam egyet a Ligetben, majd hazakocogtam.

Remek a hangulatom-tom-tom-tom-tom-tororom
Nem mondom, nagyon elfáradtam, de megy ez. Megy majd háromszor ennyi is. Ebben megint nem kis szerepe volt Ralinak, aki keresztül lelkesített a héten. Nagyon ott voltam agyban és lelkesedésben is. Igazából túl sokat is foglalkozom a futóműveimmel.

Kettő off topic extra: Csinszka második foga is átütötte az ínyét. Ő is küzd. A mai nappal áttértünk a házi tejre, mert az eszes szomszéd boltos erre a vevőcsalogatóra adta fejét. VÉGRE! Egy álmom vált valóra. Mosolygós fej.


Amivel inkább nem kérkednék

A 6. héten végig 40 perceket kocogtam és egészen péntekig örömködtem a sok elsőzés miatt, meg ugye új csuka, aztán pénteken jött egy apró hidegzuhany: a 90 napos diétát követve, egy szép téli keményítő napon, noha héjjában sült krumplit ettem, ergo nem indultam el üres gyomorral, úgy 3,5 km után úgy éreztem, szédülök. Ha nem álltam volna le és sétáltam volna haza, akkor összerogyok. Ezen a ponton adtam fel a 90 napos diétát, mint nem nekem valót, pedig már 3 hete küldtem. Azóta eszem, ahogy régen, és ennek egyetlen folyománya van: visszapattant a mérleg 80 kilóra és nem mozdul. És ha már itt tartunk, ma Xavért fodrászhoz vittem és a fodrásznéni is lecsapott a rettegett kérdéssel: 5 hónapos a kislány? És már várja a következőt?? ÁÁÁÁ! Meg kell erősítenem a lelkemet, és új elképzelésekkel nekivágni a kajálások átalakításának!!!!

Ezek pedig az eheti győztes örömzenéim futáshoz - szív küldi

Egy kis ős NEO abból az időből, amikor még nekem is hetijegyem volt a Szigetre:


The Black Keys - lávlávláv


Irie Maffia & Brains: 1:42-től szárnyakat növesztettem


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése