2013. április 20., szombat

Holnap nagy nap virrad Zamundára - Szurkoljatok!!!

Holnap itt jön számomra az év első versenye, a V i v i c i t t á ! És képzeljétek, izgulok. De miért? Van egy elérhetetlen álmom holnapra: 1 órán belül futni a 10 kilométert, amire neveztem. Ez elképzelhetetlennek tűnik, mert dagadt csiga vagyok és még soha, de soha a büdös életben nem futottam 6 perc/km-es tempó alatt. Pedig erről beszélünk. Így hát gigantikusan boldog leszek, ha 1:05:00-ön belül sikerül. Legalább lesz cél a Keszthelyi Kilométerek tízes távjára.

No de most mindenki csíptesse össze hüvelyk ujját a mutatóujjával, tegye ezt mindkét kezével, könnyedén lendítse lábait a nyakában keresztbe, majd zümmögjünk együtt: Nika 1 órán belül fut. Nika 1 órán belül fut. Nem 8 km-t, hanem 10km-t. Mondom, 10 km-t. mmmmmmmmmmmmm.

Pedig igazán büszke lehetek arra is, hogy nem az a para tárgya, le tudok-e futni 10 kilit egyben. Az emberek legnagyobb többsége abba a táborba tartozik, amelyik nem tudja elképzelni, hogyan lehet lefutni 5 kilit anélkül, hogy az 5001. méteren már a keselyűk szaggassák porhüvelyét. Én régen már az 501. méterre is keselyűket vizualizáltam. Úgyhogy a paráimról ennyit.

Mondok inkább kínait: feltöltöttem a glikogén raktáraimat a holnapi versenyre. Mondani magyar: pizzát zabáltam ebédre. Van itt kis cetli, hogy miket kell vinnem magammal. Loholtam egy rövidebbet ma és tegnapelőtt, hogy megfelelő versenyformába lendüljek. (Rendkívül verseny-közeli pihenősre vettem a hetet. Igaz, tettem ezt abból az okból, hogy gázszivárgás miatt átköltöztem egy hétre Anyuhoz Csinszkával. És az anyukáknál olyan jóóó röfögni és tojni bele mindenbe.)

Viszont rendkívül elmaradtam szuperizgi sorozatom valósidejű cselekményvezetésével, úgyhogy kábé címszavakban főbb híreink az elmúlt két hétből

Elfogadták és visszaigazolták az Athéni nevezésemet!  Még 203 nap, 12 óra é 40 perc! Bevégeztetett! Kiül a vigyor a fejemre ettől, de megmagyarázni nem tudom. Kicsit olyan, mintha csupán eme tett egy elképzelhetetlenül távoli izét hirtelen odateleportáltat az ember bokájához, és többé nem kérdés, hogy sikerülni fog!

A "Diák" Sziget tavasszal, amikor még nem hánytuk össze...ugyeugye


Eddig ez a hely a kedvenc futóhelyem Budapesten

Talán nem kell magyarázni miért

No de igazából ezt is azóta hiszem ám el, amióta múlt vasárnap lefutottam 16 kilométert. Én. 16 kilométert. Ez így olyan megfoghatatlanul sok, de akkor hozok példát a ValóVilágból: Zugló közepéből kikocogtam a Margit-szigetre,

Árpád híd

ott futottam egy kört, 

Hajnali puding
aztán hazakocogtam. 16 km az 3 kör a Margit-szigeten. 5 és fél kör a Városligetben. A Pécs-Szentlőrinc távolság. Vagy a Szigetvár-Szentlőrinc távolság. Ki tudnék "szaladni" Szigetvárról az IC-hez. Tetézzem? Oké! Reggel 8-kor már otthon voltam. Nem kamu. Vettem a fáradtságot, és hogy együtt tölthessük a vasárnapot a családdal, felkeltem korán és 6-kor már futottam. Gyakorlom ugyanis, hogy áthelyezzem az edzéseket hajnali 5-re. Tudom, hogy brutál lesz, de muszáj, heti 5 edzést kizárólag így tudok biztosítani, no meg jönnek a nagy melegek. Eddig ez a vasárnapi volt a legsikeresebb próbálkozás, de most hétfőn elfogy a türelmi idő, nem lesz kecmec, nyomatom.

Amúgy, ha valaki arra kíváncsi, mennyire tartottam a tervet: semennyire. A sérülés után főnixmadárként újjászülettem, és négy napon át megállás nélkül edzettem. Nagyon jól esett, késő reggeli időpontokban tudtam menni, ami a lehető legjobb. Plász, ez a gyönyörű tavaszi időjárás az eszemet veszi az ibolyaillattal, a reggeli narancsos fényekkel és a harmattól sűrű levegővel együtt. Ezt a hetet pedig ráfogtam a nyuszi helyett a gázszerelőkre.

De itt és most leteszem a nagyesküt: HA 1 ÓRÁN BELÜL FUTOM HOLNAP A 10 KILIT, AKKOR HÉTFŐTŐL HAJNALI KELÉS MORCOGÁS NÉLKÜL ÉS HETI 5 EDZÉS, AHOGY KELL.

Sajnos ma nem tudtam elmenni Critical Massre, bármennyire is készültem már vagy másfél hónapja, mert Csicsire kellett vigyáznom, de rágom férjem-uram fülét, hogy cserébe holnap vegyünk részt együtt, mind a négyen a Családi Futáson. Én tolom Csinszkát a babakocsiban, ha lehet, ő pedig ügyel Xavira, nehogy eltaknyoljon. Akkor mindenki egyszerre: ujjakat össze, lábakat a nyakba, mmmmmmmmmmm, a Kiccsalád holnap részt vesz első közös futásán.

Ezek pedig az eheti örömzenék indie korszakomból  - szív küldi - second edition:

Blurből lesz szpesöledisön is augusztusban:


Nem tudok leszakadni a Reefről:


Ultra klasszik:



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése